Sorsjáték

A Robert Cohen amerikai színházi szakember tartalom nélküli párbeszédein alapuló előadás során minden jelenet körülményeit a Sors és a Közönség fogják eldönteni, így „előadásunkban a bukás lehetősége hatványozottan benne van.”

„Nem a sorsról van szó.
Amit mi szerencsének nevezünk, nem létezik, mert minden attól függ, miként tekintjük.
Ez a lényeg.
A nézőpont.
Ahogyan értelmezem azt, amiben éppen vagyok.
Ami csak az enyém.
Az enyém?
Melyik nézőpont?
Nyújtsuk ki magunk elé egyik kezünk, és emeljük fel a hüvelykujjunk.
Hunyjuk be a jobb szemünk, és mérjük a felemelt hüvelykujjat egy távoli tárgyhoz.
A hüvelykujj a tárgy bal oldalán van.
Most hunyjuk be a bal szemünk.
A hüvelyk most ugyanannak a tárgynak a jobb oldalára került.
Anélkül, hogy bármi változott volna.
Ugyanaz a jelenség, ugyanannak az embernek a személyes észlelése – és mégis mindig más.
Erről van szó.
Az előadásról, amit magamban rakok össze.
Az én előadásomról.”